Méhek : Búcsúdal

Elszállt az idő, hű, de gyorsan szaladt.
Évek teltek el röpke pár perc alatt.
Egy könnycsepp tolul a pupillánk elé,
Majd orrunkon kúszik lassan lefelé.
A végén megáll, vajon mire vár?
Ereje úgy érzi, elhagyja már.
S mire elhagyja szánkat is a búcsúszó,
Magához rántja a gravitáció.

No, most megint fordítsa meg a kazettát!